PUBLIC RELATIONS MUNKATÁRS KÖZPONTI PROGRAMJA

Az OKTATÁSI MINISZTÉRIUM PUBLIC RELATIONS MUNKATÁRS KÖZPONTI PROGRAMJA

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ 2002

Készült a Oktatási Minisztérium megbízása alapján a Nemzeti Szakképzési Intézetben 

Készítette: Barát Tamás 

Véleményezte: Bohnné Keleti Katalin, Sárosi Péter

Kiadását a oktatási miniszter jóváhagyta és bevezetését a 2002/2003 tanévtől engedélyezte

1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE

A központi program 

• a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,
• a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,
• a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,

valamint

• az Országos Képzési Jegyzékről szóló 27/2001. (VII.27.) OM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet,
• a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII.13.) OM rendelet,
• az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásáról szóló 9/1993. (XII. 30.) MüM – MKM együttes rendelete,
• a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárás rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet,
• a PR munkatárs szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményét tartalmazó 18/1997. (IV. 22.) MKM rendelet 

alapján készült.

 

A szervezés során figyelembe kell venni az iskolafenntartó önkormányzat helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

 

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

1.1 A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti és a gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 15-17.§-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, valamint public relations, illetve kommunikációs szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek

A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbiak szükségesek:

szaktantermek: számítógépterem a számítástechnikai ismeretek oktatásához,

osztálytermek (megfelelő eszközökkel): az elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatásához,

A pr gyakorlata, a sajtó és médiaismeretek tantárgyak tananyagának megismeréséhez külső helyszíneken szakmai műhelyek látogatása szükséges. Ilyen szakmai műhelyek: TV-, rádió stúdiók, nyomda, nyomtatott sajtó szerkesztőség, pr szakcégek meglátogatása.

1.2 A tanulók felvételének feltételei

Iskolai előképzettség

A public relations munkatárs képzésre az a tanuló vehető fel, aki középiskolai tanulmányait befejezte és érettségi bizonyítvánnyal (középfokú iskolai végzettséggel) rendelkezik.

Szakmai előképzettség

A tanulók felvehetők szakmai előképzettség nélkül.

Egészségügyi és munkaalkalmassági feltételek

A képzésre jelentkező tanulónak olyan – orvosok által meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik

 Ezek a következők:

• átlagos testi fejlettség, fizikum,
• megfelelő mozgáskoordináció,
• átlagosnál fejlettebb színfelismerés, az alapszínek és árnyalatainak elkülönítési és rendezési képessége,
• ép idegrendszer.

A képzésre jelentkező tanulónak részt kell venni szakmai alkalmassági vizsgálaton.

2. A KÉPZÉS CÉLJA

Az oktatás célja olyan, a kommunikáció elméleti alapjaival rendelkező pr-munkatársak képzése, akik a végrehajtás szintjén részt tudnak majd venni a különféle szervezetek kommunikációjának szervezésében, pr-feladatainak megvalósításában: 

Ezen belül a pr-munkatárs részt vesz: a szervezeti imázs formálásában, a cégfilozófia kidolgozásában, a szervezeti arculat elemeinek meghatározásában és érvényesítésében. 

A pr-munkatárs viszonylag behatárolt döntési jogkörrel és felelősséggel, irányítás mellett vesz részt a szervezetek kommunikációs stratégiai döntéseinek előkészítésében, a közvélemény-kutatások, elemzések, értékelések elkészítésében, javaslatok, public relations akció és kampánytervek és programok kidolgozásában. Részt vesz a szervezet belső pr-hálózatainak, csatornáinak kialakításában és működtetésében. Kapcsolatot tart a szervezet egyéb részlegeivel és külső kivitelezőkkel, kommunikációs eszközöket (nyomtatványokat, fotókat, filmeket stb.) készíttet, és gondoskodik szakszerű terjesztésükről. Végrehajtja a számára kijelölt operatív feladatokat, közreműködik események, rendezvények szervezésében, ehhez forgatókönyveket, hálótervet, háttéranyagokat készít, szervezési feladatokat lát el. Sajtófigyelést végez, tartalomelemzést és sajtódokumentációt készít, nyilvántartásokat vezet és címlistákat/adatbázisokat kezel.

E cél elérése érdekében a képzés:

• nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához,
• alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a szakma fejlődéséből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni,
• neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és –vállalásra,
• fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét,
• készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre,
• tegye alkalmassá a munka világában sikeres vállalkozói tevékenység kifejtésére a tanulót.

Az iskolai rendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is – a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.

1. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A szakképzés végén a public relations munkatárs, sikeres vizsgáját követően legyen képes, a képzés alatt az alább felsorolt tantárgyakból megszerzett tudását hatékonyan felhasználni:

Kommunikációs alapismeretek tantárgyból 

A tanulók legyenek képesek:

• Alkalmazni a személyes, csoport- és tömegkommunikáció főbb csatornáit, eszközeit,
• Információt gyűjteni, 

• Rögzíteni, alkalmazni az adás, és a visszacsatolás főbb elveit és módszereit, az alapvető kommunikációs módokat: a verbális és nonverbális kommunikációt, a szóbeli és az írásos kommunikáció technikáit, – a csoportmunka pszichológiai alapjait, a formális és informális csoportok kezelésének módszereit, a tárgyalástechnika alapjait.
• A verbális és a nonverbális kommunikációs technikák alkalmazására.
• Kommunikációs eszközök készíttetésére (nyomtatványok, fotók, filmek stb.)
• Gondoskodni a különféle eszközök szakszerű terjesztéséről.
• Kapcsolatot teremteni a szervezet részlegeivel és külső kivitelezőkkel,
• Irányítás mellett részt venni a kommunikációs stratégiai döntések előkészítésében, közvélemény-kutatásban, elemzések, értékelések elkészítésében, pr-akció- és kampánytervek és programok kidolgozásában.
• Modern kommunikációs eszközöket (személyhívók, rádiótelefonok és egyéb kommunikációs technikák) használni.

Szervezési alapismeretek tantárgyból

A tanulók legyenek képesek:

• Felismerni és jellemezni a szervezeti struktúra alapjait, az alapvető szervezeti típusokat, a szervezeti kultúra elemeit, a célok alapján történő vezetés, a humánerőforrás elveit.
• A szervezési, vezetési ismereteket hatékonyan alkalmazni.
• Közreműködni események, rendezvények megszervezésében. 
• A kijelölt operatív feladatokat elvégezni.
• Forgatókönyvet, hálótervet, háttéranyagokat elkészíteni.

Pénzügyi alapismeretek tantárgyból

A tanulók legyenek képesek:

• Alkalmazni a számvitel alapelveit,
• Költségelemzést végezni, költségvetést készíteni,
• Ismertetni a pénzügyi tervezés főbb mozzanatait és a végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló főbb módszereket.
• A pénzügyi tervezés folyamatába aktívan bekapcsolódni.

Public Relations ismeretek tantárgyból

A tanulók legyenek képesek:

• Felismerni, jellemezni, felsorolni 
• a public relations helyét és szerepét a társadalomban,
• a pr alapvető funkcióit, irányait, jellemzőit, részterületeit,
• a pr eszközeit, módszereit, csatornáit,
• a közvélemény-szegmentálás elveit, menetét, kritériumrendszerét,
• a pr-feladatok tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének menetét,
• az arculati kézikönyvek koncepciójának és gyakorlati összeállításának elveit és menetét,
• a pr tanácsadás funkcióit, 
• a pr-szolgáltatásokat,
• a pr etikai és magatartási kódexeket,
• a pr-munkára vonatkozó főbb hazai jogszabályokat.
• Önállóan tervezni, végrehajtani és ellenőrizni pr-részfeladatokat,
• hatékonyan közreműködni a kommunikációs stratégiai és taktikai döntések meghozatalában,
• részt venni a szervezetek kommunikációs feladatainak működtetésében, 
• partnereinek bizalmát megszerezni és megtartani.

Médiaismeret tantárgyból

A tanulók legyenek képesek:

• Felismerni, jellemezni
• a nyomtatott média főbb jellemzőit, a kiadók, szerkesztőségek működési mechanizmusát, 
• a kiadványszerkesztés alapelveit,
• az elektronikus média (Tv, Rádió) főbb jellemzőit, a műsorkészítők működését, a műsorok finanszírozásának módjait, 
• a gyártástechnika, a fotó-, film- és videotechnika alapjait,
• az e-Pr (Internet, intranet) jellemzőit
• a médiaszolgáltatások és az egyéb kommunikációs szolgáltatók, kivitelezők igénybevételének formáit, lehetőségeit.

• Részt venni a szervezetek média-figyelési feladataiban, a médiaanalízisek adatainak elemzésében, 
• Közreműködni a szervezetről szóló megjelent sajtóanyagok tartalomelemzésében és dokumentációk elkészítésében.
• Nyilvántartásokat vezetni.

Sajtómunka tantárgyból

A tanulók legyenek képesek:

• Jellemezni a sajtó-, médiakapcsolatok kialakításának, ápolásának elveit és módszereit, a a fontosabb hazai kiadókat, műsorszolgáltatókat,
• Közreműködni az üzenetek hírértékűvé formálásában.
• Részt venni a sajtóanalízis készítésének folyamatában
• Jó médiakapcsolatokat kialakítani. Ápolni a jó kapcsolatait a kiadókkal, szerkesztőségekkel, újságírókkal a szervezet publicitása érdekében. 
• Alapanyagokat, háttéranyagokat készíteni, kiadni (kommünikék, press release-k) a nyomtatott és az elektronikus sajtó számára, 
• A sajtó címlistákat, a VIP-listákat és más címlistákat, egyéb adatbázisokat kezelni, kartbantartani.

Marketing kommunikáció tantárgyból:

A tanulók legyenek képesek:

• Felismerni, felsorolni és jellemezni
• a marketing alapfogalmait, a piacbefolyásolás fő területeit,
• a marketing mix elemeit, felhasználásukat, a 4P és a 4C elvét,
• a reklámtervezés, végrehajtás, ellenőrzés menetét,
• a reklámpiaci szereplőket, az ügynökségek, szolgáltatók, kivitelezők részéről elvárható szolgáltatásokat, díjazásuk módjait, 
• a kreatív tervezés és kivitelezés menetét.

• Részt venni a szervezet médiatervének elkészítésében,

• Esetenként teamet vezetni,
• Munkacsoportokat kialakítani, működtetni,
• Reklámtevékenységet elemezni.
• Hatékonyan részt venni a marketing kommunikációs eszközök, csatornák, módszerek (reklám, sales promotion stb.) alkalmazásában.

Rendezvényszervezési és protokoll ismeretek tantárgyból

A tanulók legyenek képesek:

• Felismerni, jellemezni
• a rendezvények szervezésének gyakorlati kérdéseit,
• a nemzetközi és a hazai kapcsolattartás főbb szabályait, a viselkedéstechnika, az öltözködés, a társasági magatartás normáit,
• a protokoll kellékeit (névjegy, virág, telefon, meghívó, ajándék), a vendéglátások formáit és szervezésük menetét,
• a rangsorolás, az ültetés és az étkeztetés protokoll szabályait.

• Alkalmazni a protokoll szabályait, a hivatalos tárgyalások stílusát és technikáját. (Legyen tisztában az előkészítés tárgyi és személyi feltételeivel.)
• Közreműködni különböző események előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában,
• A rendezvények, események forgatókönyvének önálló elkészítésére, kultúrprogramok, hölgy- és egyéb kísérő programok összeállítására,

Számítástechnikai ismeretek tantárgyból

A tanulók legyenek képesek:

• Felismerni, jellemezni 
• az adatbázisok funkcióját, összeállításuk és hasznosításuk elveit, 
• a leggyakrabban használt szövegszerkesztő, adatbázis- és táblázatkezelő programokat, 
• az Internet és intranet elvi felépítését, a hálózathoz való csatlakozás lehetőségeit.

• A gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratok készítésére: tájékoztató, érdeklődő, ajánlatkérő levél.
• Szövegszerkesztésre: szövegbevitel, javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, fejléc, lábléc és oldalszám beállítására, 
• Nyomtatásra, állománykezelésre, 
• Táblázatkészítésre, az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek kihasználására, kiadványszerkesztésre, rövid terjedelmű kiadványok, meghívók, tájékoztatók készítésére, 
• Prezentációk készítésére (ppt.)
• Egy korszerű WWW eszköz használatára.

 

4. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ  MUNKAKÖRÖK

A pr-munkatárs a végrehajtás szintjén vesz részt a szervezetek pr-feladatainak megvalósításában.

 

5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

5.1 A képzési idő

Évfolyamok száma: 1 év

Elmélet aránya: 70 %

Gyakorlat aránya: 30 %

 

5.2 A képzés tantárgyai

 

Osztályfőnöki óra

 

Kötelező szakmai tantárgyak:

• Kommunikációs alapismeretek
• Szervezési, vezetési alapismeretek
• Pénzügyi alapismeretek
• Public relations elmélete és gyakorlata alapismeretek
• Média és sajtóismeret
• Marketing alapjai és marketing kommunikáció
• Számítástechnikai alapismeretek

 

5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok

		Tantárgy
Ssz.		Megnevezés
1.		Osztályfőnöki	35
2.		Kommunikációs alapismeretek	70
3.		Szervezési alapismeretek	70
4.		Pénzügyi alapismeretek	70
5.		Public relations (elméleti és gyakorlati) ismeretek	280
6.		Média- és sajtóismeret	105
7.		Marketing kommunikáció	70
8.		Rendezvényszervezési és protokoll ismeretek	70
9.		Számítástechnikai ismeretek	105
Kötelező elméleti összesen:			875
10.	Szakmai gyakorlati foglalkozások		280
11.	Szakmai műhelylátogatások		70
Kötelező gyakorlat összesen:			350
Összesen:			1225

 

5.4 A szakmai képzéshez előírt központi programok (tantárgyi tantervek)

Tantárgyi program
megnevezése	jele	száma
Osztályfőnöki óra
Kommunikációs alapismeretek Szervezési alapismeretek Pénzügyi alapismeretek Public relations (elméleti és gyakorlati) alapismeretek Média és sajtóismeret Marketing alapjai és marketing kommunikáció Rendezvényszervezési és protokoll ismeretek Számítástechnikai alapismeretek	S S K S S S K K

Jelmagyarázat: K közös tananyag programja

S speciális tananyag programja

6. SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Általános A típusú alapfokú nyelvvizsga.  (A hallgató a szakmai vizsga bizonyítványát csak a nyelvvizsga bizonyítvány bemutatását követően kaphatja meg.)

Szóbeli vizsgára bocsátható az a hallgató, aki a tanulmányi követelményeknek eleget tett, szakdolgozatát elkészítette.

 

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga 

• gyakorlati és
• szóbeli részekből áll.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgára a jelölt szakdolgozatot készít. A dolgozat témája komplex, a feldolgozás során bizonyítania kell, hogy az egyes tantárgyak keretében tanultakat alkotóan képes alkalmazni a vizsgált területen. Az alkalmazásnak ki kell terjednie a probléma-meghatározásra, a kommunikációs cél kitűzésére, a kiválasztott médiumokra és eszközökre, a végrehajtás és a visszacsatolás módjára.

A vizsgadolgozathoz választható témákat a képző intézmény határozza meg, legkésőbb a vizsga előtt két hónappal. A témák az elsajátított szakismeretekhez kapcsolódnak.

Választható témakörök:

• Egy bármely szervezetnél felmerülő kommunikációs feladat, probléma kommunikációs megoldására vonatkozó javaslat (kampány, akció) kidolgozása,
• Egy valós vagy képzeletbeli rendezvény megtervezése, megszervezésének leírása
• Egy válságkommunikációs feladat megoldása.

A vizsgadolgozat terjedelme – mellékletek nélkül – minimum 20 oldal.

A jelölt a vizsgadolgozatot a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal köteles bírálatra leadni. A vizsgadolgozatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság elnöke az értékelést a vizsgadolgozattal együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.

A jelölt a szakmai vizsgán ismerteti és megvédi a vizsgadolgozatát.

A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgadolgozattal kapcsolatban, és a vizsgadolgozat érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.

 

Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a vizsgadolgozatát bírálatra leadta, és a dolgozatra legalább elégséges minősítést kapott.

A szóbeli vizsga témakörei:

• Kommunikációs alapismeretek
• Marketing kommunikáció,
• Szervezési alapismeretek, 
• Pénzügyi alapismeretek,
• Public Relations (elméleti és gyakorlati) ismeretek,
• Média- és sajtóismeret,
• Rendezvényszervezési és protokoll ismeretek.

 

A szóbeli vizsga kérdéseit a fenti témakörök mindegyikére központi tételsor készül.

A jelölt a központi tételsorból témakörönként egy tételt húz. Az értékelés témakörönként egy-egy érdemjeggyel történik. Az érdemjegyek azonos értékűek, a végső szóbeli érdemjegyet átlagolva kell meghatározni.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

 

A vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

• szakmai elméletből és
• szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

 

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

 

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése 

A vizsgázó a szakdolgozatával kapcsolatosan elért teljesítménye alapján osztályzatot kap

• a szakdolgozat két bírálójától, (a konzulensétől és opponensétől),
• a szakdolgozatot a szóbeli vizsga alkalmával megvédi.

Az így kapott három jegy átlaga alapján számítandó ki a gyakorlati vizsga érdemjegye.

Amennyiben a konzulens és az opponens értékelése között két osztályzatnál nagyobb különbség van, akkor egy harmadik bírálónak is el kell olvasnia a dolgozatot. Amennyiben bármelyik bírálati jegy elégtelen, akkor a vizsga elnöke dönt arról, hogy a hallgató szóbeli vizsgát tehet-e. 

Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgán nem tudja megvédeni szakdolgozatát, akkor új szakdolgozat készítésére és új vizsgára kötelezendő. Az új, megismételt vizsgáján amennyiben az eredeti szóbeli vizsga többi tárgyából minimum közepes eredményt ért el, akkor az új vizsga alkalmával csupán gyakorlati vizsgáját kel megismételnie, a szakdolgozatát kell megvédenie.

 

A szakképesítő vizsga értékelése

 

• Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.